Bérszámfejtésben
a bírósági letiltások
A bérből való letiltások rejtelmei
A gyakorlati életben sokszor okozhat nehézséget a munkáltatónak a bírósági letiltások kezelése. Amikor már több határozat szerinti letiltása is van egy dolgozónak, sok esetben már átláthatatlanná, követhetetlenné válhat a kezelése. Ugyanis a különböző bírósági letiltások pontos elszámolása és figyelemmel kísérhetősége nem kis adminisztrációs terhet és precizitást igényel, pláne akkor hogyha mindezt manuálisan kell vezetni. Nem beszélve arról, hogy folyamatosan nyomon kell követni, mennyi a fennmaradó letiltás az egyes határozat szerinti tételek után.
A jogszabályi háttér nem terjed ki a gyakorlati életben előforduló minden esetre, s ez a hiányosság számos további kérdést vethet fel a bírósági letiltások kezelése kapcsán.
Jogszabályi háttér
a.) 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról: 61.§. – 66.§.; a 68.§. – 68/A.§.; 74.§.; 164.§.-168.§.
b.) 35/2015. (XI.10.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról: 14.§.- 15.§.
c.) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről: 161.§. – 163.§.
Milyen előkészületekkel jár egy határozat szerinti bírósági letiltás kezelése a bérszámfejtő részéről?
Kielégítési sorrend meghatározása
Először is a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht.) alapján meghatározott kielégítési sorrend kategóriákba kell tudni sorolni a beérkező határozat szerint levonásra kerülő letiltásokat.
A levonásalap meghatározása
Bírósági letiltásokat, illetve gyermektartást a nettó munkabérből lehet levonni, törvényi keretek között fő szabályként legfeljebb 33%-ot. Azonban ez esetben is találkozhatunk kivételekkel. A munkavállalói munkabér legfeljebb 50%-áig terjedhet a letiltás tartásdíj (Vht. 14. §.); adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés; jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás; illetve több letiltás esetén.
Egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból maximum 33% vonható le, de csakis gyermektartás, és jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás követelése esetén.
Mit tekintünk munkabérnek letiltások számításakor?
Kiemelt fontosságú annak meghatározása, hogy milyen számfejthető jogcímeket, tételeket is tekinthetünk munkavállalói munkabérnek a letiltások szempontjából, mert ezek képezik majd az alapját a maximálisan levonható összegeknek. Munkavállalói munkabérnek a Vht. törvény azokat a jogcímeket tekinti, amiből vonni kell személyi jövedelemadó előleget. Azonban vannak olyan juttatások, melyek semmiképpen nem képezhetik egy letiltás alapját, akkor sem, ha abból személyi jövedelemadó levonása terhelte. Ilyen többek között az ösztöndíj; a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítések; béren kívüli juttatások, egyéb béren kívüli juttatások.
Behajtási jutalék alapja és összege
Amennyiben a dolgozó letiltása jóval korábbi évben kezdődött el, amikor még a behajtási jutalék összegét is korábban érvényes jogszabály alapján kellett kiszámolni, az esetben erre is figyelemmel kell lenni.
A bírósági letiltások kezelésekor az alábbiakat szükséges meghatározni
– A maximálisan levonható százalékos mérték 33% vagy 50% lehet? Ennek keretében a következőket kell megvizsgálni:
-
Hány darab határozat szerinti bírósági letiltása van a dolgozónak?
-
Van-e olyan speciális letiltása a dolgozónak, ami miatt már önmagában maximum 50% vonható le?
-
Egy adott napon belül érkezett-e több, ugyanabba a kielégítési sorrendbe tartozó letiltása a dolgozónak?
– Levonásalap meghatározása (nettó munkabér; illetve nettó TB ellátás – TB kifizetőhelyek esetén).
– Az öregségi nyugdíjminimum ötszöröse feletti rész levonható-e a Vht. 63.§-a alapján?
– Minden szempontot figyelembe véve, az adott hónapban mennyi vonható le összesen a dolgozótól?
Végrehajtás alól mentes az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege
A gyermektartás levonásának kivételével az öregségi nyugdíjminimum (2017-ben ennek összege 28.500 Ft) levonásmentes összegnek tekinthető. Ha olyan jogcím is számfejtésre került, mely nem felel meg a Vht. törvény szerinti munkavállalói nettó munkabér fogalmának, az esetben ennek értékét is pluszban természetesen megkapja a dolgozó. Ilyen lehet, ha például 10.000 Ft üzemanyag-megtakarítást is kap a dolgozó a munkabérén felül. Gyermektartásdíj levonása esetén a 28.500 Ft alá is mehet a dolgozói letiltás.
Példák letiltások kezelésére
1.) A dolgozótól gyermektartásdíj kerül levonásra, s így a maximum levonható százalékos mérték:50% lesz. A levonás csakis munkavállalói munkabérből történik.
Nettó munkabér: 56.525 Ft
Összesen levonható (50%): 28.263 Ft
Dolgozó számlájára átutalásra kerül így: 28.262 Ft
————————————————————–
2.) A dolgozónak több darab határozat szerinti letiltása van. Ezek közül egyik sem gyermektartásdíj. Mivel több letiltása is van a dolgozónak, így maximum 50% vonható le. A levonás csakis munkavállalói munkabérből történik.
Nettó munkabér: 56.525 Ft
Nettó munkabér 50%-a: 28.263 Ft
Összesen levonható: 28.025 Ft
Dolgozó számlájára átutalásra kerül: 28.500 Ft
Letiltások automatikus kezelése az XL Bérprogramban
Bírósági letiltások, levonások kielégítési sorrend szerinti kategorizálása
-
Automatikus, kielégítési sorrend szerinti elszámolás, ami több letiltás esetén is figyelembe veszi a törvény szerinti maximum összeget
-
Az XL BÉR levonáskezelése a jogszabályi előírások mellett a szakmai tapasztalatokat, gyakorlatot is figyelembe veszi
-
Behajtási jutalék automatikus elszámolása, akár korábbi évi számítási mód alapján is
-
A számfejtett levonások adatainak ellenőrzése